Már egy ideje halljuk az új gáztörvényről szóló híreket, vajon mi változik? Kell-e mérnököt bevonni az egyszerűsített gázkészülék csere esetén? Készülékcserénél ki végzi a MEO-t? Aki nem érti a jogi szakzsargont, hamar téves következtetéseket vonhat le. Ebben a bejegyzésben összefoglaljuk alapvető fogalmakat a Műszaki Biztonsági Szabályzatból. Íme minden ami a gázkészülékcserékről tudni kell.

A gáz csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre, a telephelyi vezetékekre vonatkozó műszaki biztonsági előírásokról és az ezekkel összefüggő hatósági feladatokról szóló 11/2013. (III. 21.) NGM rendelet értelmében a Műszaki Biztonsági Szabályzat célja a hatálya alá tartozó berendezések, technológiák tervezése, létesítése, használatbavétele, üzemeltetése, cseréje, átalakítása, javítása, áthelyezése, felülvizsgálata és megszüntetése során betartandó, megfelelő biztonsággal és megbízhatósággal kapcsolatos műszaki követelmények meghatározása

A Gázipari Műszaki Szakbizottság az NGM rendeletben kapott felhatalmazása alapján, a hatályos Műszaki Biztonsági Szabályzat előzetes szakmai egyeztetését elvégezte, felülvizsgálta, és véleményezte a Szakbizottsághoz beérkezett módosítási javaslatokat.

A Szakbizottság a revízió során

1. figyelembe vette az MBSZ tárgyát érintő, 2018. szeptember 4. napjáig hatályba lépett hazai és Uniós jogszabályok által előírt változásokat,
2. felhívta a figyelmet az MBSZ egyes előírásait érintő hazai jogszabályok módosításainak szükségességére, esetenként figyelemmel az Uniós és a hazai szabályozások anomáliáira (pl.: az OTÉK „Gáznemű égéstermék homlokzati kivezetési feltételei” fejezetének teljes körű felülvizsgálatára, konkrét módosító javaslatok megadásával),
3. rendszerszemléletben kezelte az eddig is egyértelmű gázipari (MBSZ előtt GOMBSZ,) és a határterületek kéményseprő-ipari előírásait, jelezve azokban a GET hatálya alá tartozó szabályozások okozta anomáliák mielőbbi felszámolásának szükségességét,
4. műszaki – biztonsági szükségességből új fogalmakat vezetett be az MBSZ előírásainak a gázipar és a kéményseprő-ipar határterületei jogszabályai – mintegy 20 éve sajátos értelmezéseivel kapcsolatos – ellentmondásainak felszámolásához, segítve ezzel az érintett szakmagyakorlók eltérő gyakorlatának egységesítését is,
5. gondot fordított a fogalmak EU-n belüli azonos értelmű használatára vonatkozó előírások betartására, többek között a gázfogyasztó készülék típusoknak a forgalomba hozatalukra vonatkozó jogszabállyal és a forgalomba hozatal gyakorlatával azonos értelmezésére,
6. meghatározta a forgalomba hozatal gyakorlatában megjelent új gázfogyasztó készülék típusok telepítésének magyarországi feltételeit, és alkalmazta az új típusokhoz kapcsolódóan megjelent új fogalmakat, mint például a készülék-modul fogalmát, valamint azonosan átvette az időközben módosult, kapcsolódó jogszabályok fogalomhasználatait,  
7. külön fejezetben szabályozta a gázfogyasztó készülékek tanúsított típusai szerinti telepítési előírásait, a típusokhoz rendelt ábrákon alkalmazott jelölésekkel egyértelművé téve a szakmagyakorlók 4. táblázat szerinti érintettségét,
8. érdemben módosította az „A” típusú gázfogyasztó készülékek helyiségének levegő ellátása, szellőzése fejezetét, különös tekintettel azok egészségügyi szempontból kifogástalan üzemének biztosítása érdekében

A Szakbizottsághoz érkezett megkeresések alapján kijelenthető, hogy a fogalmak értelmezése és használata különösen probléma a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátók érintettsége esetén (amely kérdés esetenként önmagában vitatott) a napi gyakorlatban, kiemelten a felhasználói berendezések tervezésétől az azok felhagyásával bezárólag érintett valamennyi folyamatban.

Egyértelművé kell tenni, hogy mit kell érteni a fogyasztói berendezés és a felhasználói berendezés fogalmak alatt, illetve azok jelentése a gáztörvények időbeni változásai miatt a téma szempontjából érdemben módosultak-e, illetve egyes fogalmak kivonhatók-e a gáztörvények hatálya alól.

A cikk írásának időpontjában a GET 3. § 18. fogalom meghatározás szerint a felhasználói berendezés: „a fogyasztói vezeték, a gázfogyasztó készülék és a gázfelhasználó technológiák, valamint az azok rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges tartozékok összessége.”

A fogyasztói berendezés és a felhasználói berendezés rokon értelmű szavak, azonos dolgot jelentenek. 

Az égéstermék elvezető rendszert, mint fogalmat egyetlen jogszabályban sem határozták meg ilyen alakban, de logikus és belátható, hogy bizonyos felhasználói berendezések esetében az azok rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges tartozék lehet.

Ilyen, a felhasználói berendezés – ezen belül a gázfogyasztó készülék és a gázfelhasználó technológia – rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges tartozék lehet – de nem minden esetben szükséges tartozék – az égéstermék-elvezető, melynek a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény 1. § 3. szerinti definícióját a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény (továbbiakban: Kstv.).

Mit kell érteni gázfogyasztó készülék alatt?

Egyértelművé kellett tenni, hogy mit kell érteni a gázfogyasztó készülék fogalma alatt, annak jelentése a gáztörvények időbeni változásai miatt a téma szempontjából érdemben nem módosult, illetve a gázfogyasztó készülék fogalom meghatározása nem vonható ki a gáztörvények hatálya alól, és visszamenőleges hatállyal sem kaphatnak új értelmet.

A gázfogyasztó készülék egyetlen, a tanúsított típusai egyikének (adattábláján szereplő) megfelelő típusának megadása tervköteles készülékcsere esetén a kiviteli tervben a tervező, egyszerűsített készülékcsere esetén a feljogosított gázszerelő joga és kötelessége.

Minden olyan típus esetében, ahol a telepítés ábráin, az égéstermék elvezetés nyomvonalán vastag fekete vonal nem található, a készülékcsere és az egyszerűsített készülékcsere folyamatába nem kell a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátót bevonni.

Az MBSZ 4.1.2.1. pontja a gázfogyasztó készülék típusaitól függően szövegszerűen ma is egyértelműen azonosítja, hogy a telepítés tervén, vagy az egyszerűsített készülékcsere során azonosított típusú gázfogyasztó készüléket a készüléktől független égéstermék-elvezetőhöz kell-e csatlakoztatni, vagy ilyen égéstermék-elvezető alkalmazása nem megengedett.